Cseke Péter és Réczei Tamás osztályának vizsgaelőadása Kecskeméten készült, Fábián Péter és Benkó Bence, a független K2 Színház alapítói és vezetői rendezésében.
─ Rendeztetek már vizsgadarabot? – kérdeztük Fábián Péter rendezőt, aki maga is volt színésznövendék a Kaposvári Egyetemen.
─ Igen, ez már a negyedik. Korábban is mindig a Kaposvári Egyetem valamely színészosztályának rendeztünk. Dolgoztunk Uray Péter osztályával, Eperjes Károly osztályával kétszer is.

─ Miben más vizsgadarabot rendezni színésznövendékkel, mint színházban, képzett színművészekkel?
─ Egy vizsgadarab természetesen másmilyen felelősséggel jár, mint például egy kőszínházi rendezés. Utóbbinál sokkal nagyobb teret a darab látványvilága, és egyéb szervezési dolgok. A felnőtt színészekkel szemben az elvárásaink is egészen másmilyenek. Vizsgaelőadást rendezni egyfajta felszabadultság: olyan darabbal dolgozunk, amilyennel akarunk, és úgy ahogy szeretnénk. Kipróbálhatunk olyan formai megoldásokat, amit kőszínházban nem tehetnénk meg. A diákokkal való munka pedagógiai felelősséggel is jár. Előtérbe kerül, hogy mi az, amit mi, rendezők átadhatunk a számukra, valami használható tudást, tapasztalatot. A próbafolyamat a diákok számára elsődlegesen egy tanulási folyamat, és jó lehetőség a kísérletezésre. Ezt a mesterséget leginkább a kísérletezés során lehet tanulni, illetve tanítani, átadni bizonyos fogásokat, nézőpontokat.

─ Az Ördöngösök regény 2016 óta olvasható, csak kevesen ismerik. Ez előny vagy hátrány?
─ Számomra mindig öröm, amikor sikerül olyan kincset találni, ami jó irodalmi alapanyag, színpadilag is megállja a helyét, és nem közismert. Ez a Hamvas regény is ilyen, így kvázi egy ősbemutatót látott a Szín-Tár közönsége.

─ Hogy lett a regényből szövegkönyv? A színlap szerint dramaturg mindenki és maga az élet.
─ Igen, ez így volt. A srácokkal részleteket válogattunk a regényből. A cselekményben nincs folytonosság, a legtöbb jelenet abszurd felvetés, fel is cserélhető egymással. A történet olyan őrültekről szól, akik össze vannak zárva egy házban. Mindegy volt, honnan kezdjük, és hol fejezzük be, ezért aszerint raktuk össze a jeleneteket, hogy szerintünk miként következhetnek frappánsan egymás után, elsősorban a hatásuk mentén.

─ Hamvas Béla hat hét alatt írta ezt a regényét, és mint utóbb leírta, soha annyit nem nevetett, mint akkor. Számotokra is élvezetes volt az alkotási folyamat?
─ Igen, sokat derültünk. Annyira szemtelen ez az egész, és közben annyira igaz, ráadásul átitatja egy szeretetteljes irónia, amivel Hamvas megjeleníti a maszkokat – ahogyan ő írja. A szereplők egy-egy emberi tulajdonságot, mániát jelenítenek meg, természetesen sarkítva. És azt, hogy milyen szinten nem tudnak találkozni, hogyan beszélnek el egymás mellett. Ez egyszerre vicces és elszomorító.

─ Rendezőként sikerült megfejteni, mi okozza a létezésben a zűrzavart?
─ Elég sok filozófus nekifutott már ennek, és ez sajnos nem is a szakterületem. Hamvas Karnevál című regényének alaptétele, hogy a pácban mindenki benne van. Ezt a filozófiát tartottuk szem előtt. Eszerint nincs olyan, aki kivétel lenne ebben a zűrzavarban. Nincs külső szem. Hülye a néző, a színész, a rendező, mindenki.

─ A K2 Színházzal a Karnevál lesz a következő bemutatótok. Mi ez a Hamvas-tobzódás?
─ Már három éve szeretnénk megcsinálni a Karnevált, csak most találtunk olyan fogadóhelyet, akik rábólintottak. Egyébként tényleg meredek ötlet színpadra állítani egy 1500 oldalas regényt. Amikor jött a felkérés, hogy dolgozzunk a Cseke-osztállyal, már benne voltunk a Karnevál előkészítésében. Ennek kapcsán akadtunk rá az Ördöngösökre, ami lényegében előzménye a Karneválnak. A szereplők tekintetében is sok köztük az átfedés.

Popovics Zsuzsanna